Ne pánikolj, sportolj

Hasznos tanácsok pánikbetegeknek és életmódváltóknak

2018. már 07.

Magamról, mindent

írta: Ne pánikolj, sportolj
Magamról, mindent

magamrol.jpg

Sokan és sokszor kérdezitek, hogy mire mit használok, ezért írok egy összefoglalót az általam fogyasztott, alkalmazott termékekről.
Kezdem a Neolife-fal, mert náluk veszem a legtöbb dolgot.
Amikor tavaly ősszel tartósan, többször beteg voltam, feltételezhetően az úszás elkezdése miatt, akkor ismertem meg a termékeiket és kezdtem fogyasztani az immunerősítő programjukat, ami a Carotenoid Complexből, a Flavonoid Complexből, a Cruciferous Plusból, az Acidophilusból és az Aloe Vera italból állt. Az immunrendszerem azóta pöpec, most már csak szinten tartom magam C-, D- és E-vitaminnal, valamint Formula IV-gyel, a sportolásomat pedig a Kal-Mag tablettával és a csokis shake-kel támogatom meg. Szintén a Neolife terméke a Feminine Herbal Complex, ...

Tovább Szólj hozzá

2018. már 07.

Hogyan mozogjak klimax idején?

írta: Ne pánikolj, sportolj
Hogyan mozogjak klimax idején?

klimax.jpg

Jogos kérdés: klimax esetén hogyan tartható meg a nőies forma, miként harcolhatunk a zsírpárnák lerakódása ellen?
1. Összességében hasonlóan, mint klimax nélkül, csak még figyelmesebben.
2. Az erősítő edzések - a saját adottságokat szem előtt tartva - kikerülhetetlenek, egyrészt a súlyzós edzés az egyik legjobb zsírégető, másrészt maga az izom jelenléte a testünkben is jótékony hatású, nagyobb energiát igényel a fenntartásuk.
3. Az izom a csontozat védelme szempontjából is fontos, plusz formát ad a testnek, valamint támogatja a bőrfeszességet.
4. A szív- és keringési rendszert megdolgoztató, a köznyelvben kardiómozgásnak hívott edzésforma sem spórolható meg. Vagy a zsírégető pulzuszónában végzett edzéssel, vagy az ...

Tovább Szólj hozzá

2018. már 07.

Hogyan sportoljak, ha pánikbeteg vagyok?

írta: Ne pánikolj, sportolj
Hogyan sportoljak, ha pánikbeteg vagyok?

hogyan.jpg

Régen írtam pánikos posztot, sok az új olvasó, ebből adódóan sok az erre vonatkozó kérdés is.
Akkor hát nézzük:
1. Olyan mozgásformával kezdd, amelyben otthonosan mozogsz! Így nem kell az új ismeretekkel vesződnöd, lesz lehetőséged tényleg mozogni.
2. Ha ez a mozgásforma nagyon emberpróbáló, válassz egy másikat! Magas nyugalmi pulzussal, szédelegve, légszomjjal csak óvatosan szabad kezdeni a sportolást.
3. Amit ajánlok a kezdeti időkre, az a gyaloglás, a szobakerékpár (amíg tél van, utána mehetsz a szabadba), az elliptikus tréner, illetve a könnyű, súly nélküli gimnasztika.
4. A terhelést fokozatosan kell növelni, a sebességet, időtartamot, terepet, illetve az erősítésnél a súlyokat is apránként emeljük.
5. A fokozatosság ...

Tovább Szólj hozzá

2018. már 07.

Óda a téli futásokhoz

írta: Ne pánikolj, sportolj
Óda a téli futásokhoz

telifutas.jpg

Ünneplőbe öltözött az erdő, tudta, hogy ma is futni megyek. A természet már csak ilyen: bőséggel jutalmaz, ha nem háborgatod.
A futásom maga volt a csoda, a lábam bírta, az erőm vitt, pedig a gyomrom továbbra sem tökéletes. A távot emeltem, a tempóm nem érdekelt, vitt a lendület. Fantasztikus volt újra megtapasztalni, ahogy a többi futóval összeköszönünk, intünk, biccentünk egymásnak. Megint a közösség tagja lettem, amíg nem futhattam, “csak” túrázni jártam az erdőbe, gyakran állt köszönésre a szám és lendült a karom, hogy intsek egyet, aztán mégsem tettem... a hadirokkanton sem látni, hogy ő egykor lelkes és jó katona volt, rólam sem lehetett tudni, hogy kényszerszüneten veszteglő futó vagyok.
Hálával teli a szívem, ...

Tovább Szólj hozzá

2018. már 07.

Nem mind szerencsés, aki szőke!

írta: Ne pánikolj, sportolj
Nem mind szerencsés, aki szőke!

ritaedz.jpg

 

A coach iskolában hétvégén a közösségi viselkedés volt a téma. Az oktató azt firtatta, hogy vajon miért nem jellemző ránk, magyarokra az, hogy kellően képviseljük az érdekeinket, de távol állt az önsajnálattól, teljesen objektív tudott maradni, majd a finn példát említette: az ország egy-két évtized alatt helyretette önmagát. Egy osztálytársam folyamatosan közbeszólt, és történelmi gyökerekről, a nyugat, majd a kommunizmus felelősségéről beszélt, az egyén felelősségét elfelejtve. Hosszasan ment még a majdnem vitába torkolló eszmecsere, aztán a sokadik vargabetűnél az én türelmem ment el, és elég határozottan megpróbáltam elmagyarázni az osztálytársamnak, hogy mi is a téma valójában. Felhívtam a figyelmét arra, ...

Tovább Szólj hozzá

2018. már 07.

45. szülinapomon 45 jótanács!

írta: Ne pánikolj, sportolj
45. szülinapomon 45 jótanács!

45_foto.jpg

 

Ma vagyok 45 éves, ennek örömére íme 45 tanács a fiatal önmagamnak, és egy kicsit talán a mostani fiataloknak is:
1. Tégy olyat, amitől lesz önbecsülésed!
2. De nem lepődj meg, ha a külvilág lassabban reagál, vagy nem ért!
3. Idő lesz, amíg a környezeted is elismer, de soha ne ezért az elismerésért harcolj, mert ez csak melléktermék.
4. Attól, mert valaki idősebb és egy más kor “gyermeke”, még nem hülye. Hallgasd meg, a körülmények sokat változtak azóta, amióta ő volt fiatal, de az emberi természet semmit.
5. Figyelj a szüleid szavára is! Nem mindenben lesz igazuk, de a sok intelem között lesz hasznos információ a számodra.
6. Mindezek mellett ne hagyd magad lebeszélni az álmaidról, bármilyen képtelenek is!
7. A vakmerő ...

Tovább Szólj hozzá

2017. máj 29.

44... és ami mögötte van

írta: Ne pánikolj, sportolj
44... és ami mögötte van

44.jpg

Ma 44... páros, szimmetrikus, szeretem.
Persze furcsa. Egyfelől sok. Mindjárt közelebb leszek az 50-hez, mint a 40-hez. Másfelől még annyi mindent kell tanulnom. Nem küzdeni, nem megfeszülni, nem görcsölni. Inkább lazulni, elengedni, megérteni a lényeget.
A külső szemlélő számára a testem árulkodik a legjobban az eddigi életemről. Munka, fegyelem, önszigor, következetesség, keménység, önkritika eredménye az, amit láttok. De kitartóan kommunikálom, hogy ez a 44 éves test valójában csak eszköz. A lelkem hajmeresztően nehéz útját bejárni sokkal nehezebb volt - a személyiségemet alakítani sokkal nagyobb eredménynek tartom, mint kidolgozni és megtartani ezt a formát. De a belső utak láthatatlanok, nem tudom illusztrálni a honnan hova ...

Tovább Szólj hozzá

2017. máj 29.

Nemet mondani is tudni kell!

írta: Ne pánikolj, sportolj
Nemet mondani is tudni kell!

 

nemet_mondani.jpgEgyre több kereskedelmi tévé műsora talál meg, ami egyfelől nyilván akár hízelgő is lehetne, másfelől viszont felkiáltójel: azért nem mindig megy át az üzenetem, amit kommunikálok. Mert ha átmenne, akkor egyértelmű lenne, hogy nem fogom én magam lerombolni azt, amit felépítettem, nem fogom szembeköpni azokat az értékeket, amiket képviselek, nem fogom bulvárosítani az elveimet.
Ennek kapcsán egy másik jelenségre is szeretnék szót vesztegetni: egyre többen hivatásszerűen öltenek magukra egy-egy betegséget, azonosítják magukat az adott problémával, ipart építenek rá - ezzel meghosszabbítják a betegség szükségességét.
E fenti két ok miatt hangoztatom egyre erőteljesebben, hogy a pánik (vagy akár más betegség) és annak ...

Tovább Szólj hozzá

2017. máj 29.

A nő nem akart ilyen lenni...

írta: Ne pánikolj, sportolj
A nő nem akart ilyen lenni...

hat_poszt.jpg

Megihletett René Holten Poulsen fotója. Ő dán. Én magyar vagyok. Ő 28 éves, én mindjárt 44. Ő kajakos. Én újságíró és edző. Ő háromszoros világbajnok. Én egyszeres anya vagyok.
Ő férfi. Én nő.
Az, hogy ő férfi, nyilvánvaló.
Az, hogy én nő vagyok, gyakran engem is elbizonytalanít.
És nem csak a robosztus hátam miatt...
Hétvégén, amikor a nyugalom, a pihenés, a relax, a stresszmentesség került fókuszba, egy csúnya közlekedési vitába keveredtem. Nekem volt igazam, a dzsipes bácsi viszont mutogatott, én csúnyákat mondtam, ő kiszállt az autóból, üvöltözni kezdett, én nem kértem bocsánatot, hanem visszaküldtem a kocsijába, a fél városon át üldözött, majd amikor egy üzlet előtt otthagytam a kocsimat, egy bátor, fenyegető ...

Tovább Szólj hozzá

2017. máj 29.

Megérintő pillanat

írta: Ne pánikolj, sportolj
Megérintő pillanat

korhaz.jpg

Három éve műtötték meg a volt férjem gerincét. A nyaki szakaszon volt sérve. Fehérváron operálták, a barátja vitte be a kórházba, azt mondta, ne fáradjak, majd a srácok bejárnak hozzá, én csak intézzem az életemet.
Hideg januári nap volt, olyan halványkék, mint a mai, a kórházban csend, jódillat és a reluxa rajzolta csíkos árnyék. A réseken beszűrődött a fény.
Békésen vártam, amíg felébred. Ültem az ágya mellett, elkalandoztak a gondolataim. Ő az, aki a legboldogabbá tett - és a legboldogtalanabb pillanataimért is ő a felelős. Az én betegségem összefonódott az övével, aztán az én erőm legyűrte az ő gyengeségét, vagy inkább felemelte, magával húzta, kivonszolta a poklok poklából. A sajátos erőviszonyaink ...

Tovább Szólj hozzá