Vasárnapi örökkévalóság
Fekszem Lulu mellett. Fogom a kezét. Ő olvas, én pedig a futás utáni ebédet pihenem ki. Bokámon és térdemen tapasz, amitől enyhe mentolillat lengi be a nappalit. Meleg fény árad be az ablakon. Az igazi boldogság szelíd, tudom. Itt vagyok és egyszerre mindenhol, ezt is tudom. Michael Bublé énekel…