Újabb vallomással tartozom... Előre látom édesanyám arcát, aki megint azt mondja: Kislányom, kitárulkozol. Biztosan jól döntesz?
Nem, anyukám. Nem biztos, hogy jól döntök. De ha már úgy határoztam tavaly nyár végén, amikor elindítottam ezt az oldalt, hogy őszintén…
A minap az edzőteremben eszembe jutott egy 8-10 évvel ezelőtti pillanat.
Akkoriban kezdtem konditerembe járni, azzal a szándékkal, hogy a lelkemet meggyógyítsam. Esztétikai céljaim nem voltak, mégis megakadt a szemem egy nőn. Néhányszor láttam korábban a teremben, de ez alkalommal…
Ez az oldal azért született, hogy megosszam tapasztalataimat a pánikbetegséggel kapcsolatban, jó tanáccsal lássam el azokat, akik a gyógyulás elején járnak...
Az én harcom szimbolikus, nem fontosabb a többiek harcánál. Soha sem szeretném előtérbe tolni a velem történteket, de…
Mindig mondom, hogy ne pánikoljatok. Képzeljétek, a napokban kaptam egy SMS-t az egyik leghírhedtebb behajtócégtől:
“Tisztelt Ügyfelünk! Tartozásának rendezése ügyében kérem haladéktalanul vegye fel velünk a kapcsolatot!” Tárcsáztam a számot, még a nagynéném…
A tegnap esti edzést követő FB-posztom kapcsán felvetődött a kérdés: nincs-e lelkiismeretfurdalásom, amiért nem a kislányommal vagyok. Azt válaszoltam, hogy sok időt töltök vele, csak ugye azt nem rakom ki az oldalra. Aztán tovább tanakodtam a kérdésen, és rengeteg gondolat…
Betöltöttem a 42-t aminek egyrészt semmi jelentősége. Csak szám, tény, adat. Sokkal fontosabb, hogy milyen állapotban ér az az adott szülinap. Jól érzem-e magam a bőrömben, hol tart az életem, elégedett vagyok-e, vagy folyton frusztrált, tudok-e együtt lélegezni a környezetemmel,…
Korábban már írtam arról, hogy pánikbetegen érdemes-e belevágni a gyerekvállalásban (igen). Környezetem tudja rólam, hogy ugyan elkötelezett sportoló és igyekvő munkaerő vagyok, elsődleges szerepem az anyai feladat. Éppen ezért ha anyasággal kapcsolatos témában kell jegyzetet…
Úgy elrepült a kéthetes szünet, mintha meg sem történt volna, sokan már az első igazi munkanap reggelén agyvérzésközeli állapotba kerültek, a mobilt otthon felejtették, akárcsak a gyerek az uzsonnát... Naná, hiszen nehéz visszaszokni, az ember lelassult a hosszú ünnepi tunyulás…